MOLN�R LAJOS ornitol�gus 
                                                              /1853. szept. 15. (K�rmend)-1942. m�rc. 0l. (Molnaszecs�d)/

Moln�r Lajos ornitol�gus a "R�ba-mente" vasi t�j sz�l�ttje nagyon j� ismer�je volt a k�rny�k �llat-, els�sorban mad�rvil�g�nak.

Szombathelyen �retts�gizett.

1876-t�l mint irodatiszt a K�rmendi F�szolgabir�i hivatal munkat�rsa volt 1880-ig.

1880-ban Molnaszecs�d�n megv�lasztott�k k�rjegyz�nek. 1919-ben bek�vetkezett nyugd�jaz�s�ig itt,ebben a k�zs�gben �lt �s dolgozott.

Mad�rtannal m�r gimnazista kor�ban kezdett foglalkozni tan�r�nak, Lakner Ambr�nak hat�s�ra. T�le saj�t�totta el a prepar�l�s m�v�szet�t. Mag�ngy�jtem�ny�ben mind az �t vil�gr�szr�l voltak madarak, mintegy 340 magyarorsz�gi- �s 300 k�lf�ldi.

1902-t�l a Magyar Kir�lyi Mad�rtani Int�zet kinevezett megfigyel�je volt. K�lf�ld�n is felfigyeltek munk�ss�g�ra. Megh�v�st kapott a washingtoniSmithsonian Institute-hoz. D�lamerika �serdeibe vezetett expedici�kban vehetett volna r�szt, de � nemet mondott, h� maradt haz�j�hoz, faluj�hoz, madaraihoz.

Molnaszecs�d�n, a R�ba parton �ll� birtok�n dolgozva hoz l�tre nemzetk�zi elismer�st is kiv�lt� gy�jtem�nyt.

Ismerte az ornitol�gusok jelent�s r�sz�t szerte a vil�gon.

A sz�mos egzotikus madarat, melyet gy�jtem�ny�ben ki�ll�tott, levelez�s �s csere �tj�n szerezte.

L�sd.pl.:paradicsommadarak, a k�l�nf�le kolibrik �s madagaszk�ri madarak, stb..

Moln�r Lajos 1942 m�rcius�ban halt meg.

K�zirata, amelyben a R�ba-vid�k mad�rvil�g�t felt�rk�pezte, 1945-ben a Mad�rtani Int�zet le�g�sekor - sajnos - megsemmis�lt.

Moln�r Lajos gy�jtem�ny�vel kapcsolatban1994-ben az Olcsai-Kiss Zolt�n �ltal�nos Iskola tantest�lete Kramli Imre igazgat� javaslat�ra �gy d�nt�tt, hogy az �rt�kes anyagot most m�r v�g�rv�nyesen az iskol�ban, megfelel� helyen �s az �rt�k�t is kifejez� reprezentat�v form�ban kell a nyilv�noss�g el� t�rni.

T�bb �vig tart�, lankadatlan szervez�munka, a beny�jtott p�ly�zatokon elnyert p�nz, a szakmai �s anyagi t�mogat�k megkeres�se ut�n, 1997-ben ny�lt lehet�s�g�k arra, hogy r�gi �lmunk val�ra v�ljon.

A gy�jtem�ny korszer� install�ci�ban nyert lehet�s�get a v�gleges elhelyez�sre, amely az Olcsai-Kiss Zolt�n �ltal�nos Iskol�ban megtekinthet�!

2003. szeptember 6-�n K�rmenden Moln�r Lajos sz�let�s�nek 150. �vfordul�ja alkalm�b�l megeml�kez�st tartottak. A neves ornitol�gus sz�l�i h�z�nak fal�n Bebes Istv�n polg�rmester �s dr. Gyur�cz J�zsef avatta fel a Moln�r Lajos portr�j�t �br�zol� eml�kt�bl�t (Tornai Endre Andr�s alkot�sa).

Kramli Imre, az �ltal�nos iskola igazgat�j�nak k�sz�nt�je ut�n k�t el�ad�s hangzott el: dr. Nagy Zolt�n felv�zolta Moln�r Lajos �let�tj�t, dr. Bankovics Attila pedig a mad�rgy�jtem�ny mad�rtani �rt�keit elemezte, melynek sor�n t�bbek k�z�tt az al�bbiakr�l besz�lt.

A gy�jtem�nyben tal�ljuk a havasi cs�ka (Pyrrhocorax graculus) els� �s egyetlen haz�nkban el�fordult p�ld�ny�t. A kv�z�l (Pharomachrus mocinno) is megtal�lhat� a gy�jtem�nyben, ami egyes v�lem�nyek szerint a vil�g legszebb madara. D�l- �s K�z�p-Amerika hegyvid�keinek tr�pusi es�erdeiben �l, az azt�k �s a maya uralkod�k fejedelmi madara, Guatemala c�mer�llata �s p�nzegys�g�nek n�vad�ja. A gy�jtem�nyben egy ma m�r kihalt mad�rfaj, a karolina papag�j (Conuropsis carolinensis) is megtekinthet�. Ez a 30 cm hossz�s�g�, k�zepes nagys�g� papag�j �szak-Amerika egyetlen �shonos, egyben endemikus (m�shol nem fordult el�) papag�ja volt. Kipusztul�sa el�tt ma is �rtetlen�l �ll a szak�rt� k�z�ns�g, hiszen a v�ndorgalambhoz hasonl�an ez a mad�r sem tartozott a ritka fajok k�z�.

Az eml�k�l�s ut�n a r�sztvev�k megkoszor�zt�k Moln�r Lajos s�rj�t, majd Erd�lyi Andr�s (az ornitol�gus d�dunok�ja) �ltal megv�s�rolt �s fel�j�tott, Moln�r Lajos egykori lak�h�z�ban tartott fogad�s z�rta az eml�knapot.

Moln�r Lajos ornitol�gus mad�rgy�jtem�nye a Magyar Kultur�lis �r�ks�g r�sz�t k�pezi!

Tov�bbi inform�ci�k itt:http://muzeumbarat.hu/eletr.php?elod_id=50